Eredet és filozófia
A biodinamikus szőlészet az osztrák filozófus Rudolf Steiner 1924-es előadássorozatán alapul. A szőlőültetvényt élő ökoszisztémaként kezeli, ahol a talaj, a növények, az állatok és a kozmikus erők összefüggnek. Az alapelv az, hogy az egészséges, biodiverz szőlőültetvény nagyobb terroir-kifejeződésű szőlőt terem.
Főbb gyakorlatok
- Biodinamikus preparátumok (500-508) — szarvtrágya (500), szarvkovaföld (501), valamint hat komposztpreparátum cickafarkból, kamillából, csalánból, tölgykéregből, pitypangból és macskagyökérből
- Kozmikus naptár — ültetés, metszés és szüret a holdciklusoknak és bolygóállásoknak megfelelően (gyökér-, gyümölcs-, virág- és levélnapok)
- Takarónövények és biodiverzitás — sokféle ökoszisztéma ösztönzése sövényekkel, állatokkal és kísérőnövényekkel
- Szintetikus anyagok tilalma — nincs szintetikus permetező, gyomirtó vagy műtrágya; csak engedélyezett biodinamikus preparátumok és minimális réz/kén kezelés
Tanúsítás
Két fő szervezet tanúsítja a biodinamikus borokat: a Demeter (a legrégebbi és legismertebb) és a Biodyvin (kifejezetten a szőlészetre összpontosít). Mindkettő legalább hároméves átállási időszakot követel meg.
Tudomány és szkepticizmus
A tudományos vélemény megoszlik. Az organikus gyakorlatoknak (szintetikus anyagok mellőzése, takarónövények, komposztálás) bizonyított előnyei vannak a talaj egészsége és a biodiverzitás szempontjából. A kozmikus és preparátumos szempontok nélkülözik a hagyományos tudományos igazolást, de sok borász számol be javuló szőlő-egyensúlyról és borminőségről az átállás után.