Hogyan fejlődnek a klónok?
A szőlőtőkékben évszázadok alatt természetes genetikai mutációk zajlanak. A szőlészek azonosítják a kiváló tulajdonságú tőkéket — kisebb bogyók (koncentráltabb), vastagabb héj (jobb tannin), betegségellenállóság — és vegetatívan szaporítják őket (dugványokkal, nem maggal).
Híres klónok
- Pinot Noir — Dijon klónok 115, 667, 777 (nagyra értékelt Oregonban és Új-Zélandon); Pommard és Wadenswil klónok (hagyományos)
- Chardonnay — 76-os klón (Mendoza); Dijon 95, 96 (világszerte elterjedt)
- Cabernet Sauvignon — 337-es klón (népszerű Napában)
Klóndiverzitás a szőlőkben
Sok csúcsminőségű termelő ugyanazon fajta több klónját ülteti egyetlen szőlőparcellába. Ez a klóndiverzitás:
- Biztosítást nyújt betegségek ellen
- Komplexitást teremt a végső házasításban
- Különböző érési időkkel rugalmasságot ad a szüretben
Tőkeválogatás kontra klónszelekció
A tőkeválogatás (szelekció maszális) — régi szőlőültetvény legjobb tőkéiből vett dugványok, megőrizve a genetikai sokféleséget. A burgundiai tradicionálisok kedvelik. A klónszelekció — egyetlen anyatőkéről származó dugványok, genetikailag azonos növényeket eredményezve. Következetesebb, de kevésbé változatos.